Sophie története

Azt mondták, hogy minden, amit egy felnőttnek tudnia kell,
az megtanulható az óvodában.

Ossz meg mindent. Mondd, hogy sajnálod, ha megbántasz másokat. Legyél igazságos. Tegyél rendet magad után. Mindent tegyél vissza oda, ahol találtad. Evés előtt moss kezet. Húzd le a WC-t.

 
Egy hallássérült gyermekek számára fenntartott bécsi óvodában sok új dolgot meg kell tanulni, különösen a felnőtteknek. Sok gyerek, aki ebbe az iskolába jár, az öt éves Sophie-hoz hasonlóan, kizárólag cochlearis implantátummal (CI) hall.

„Emlékszem, amikor először jártunk itt.” – mondta Susanne, Sophie édesanyja. „Az egyik tanár szólt a gyerekeknek (akik CI-t viseltek), és mindannyian felé fordultak. Annyira megkönnyebbültem.”

Susanne emlékszik, hogy „választ akart kapni több ezer kérdésére.” A kórházban a sebészek azt tanácsolták, hogy Sophie kapjon cochlearis implantátumot. A szülei ekkor hallottak életükben először a CI-ról.

„Szkeptikus voltam”– mondta Susanne. „Nem hittem, hogy annyira jól működhet, amennyire jól működik.”

Sophie úgy született, hogy nem volt folyadék a belső fülében. Sosem hallott egyetlen hangot sem a cochlearis implantátumai nélkül. A diagnózist korán felállították egy rutin hallási szűrővizsgálaton, de a szülei szerint a tesztek eredménye nem volt egyértelmű.

© 2017 MED-EL